„MINDENKINEK VAN EGY ÁLMA...”

Vagy több - módosíthatnám Harangozó Teréz régi nagy slágerét. Valamilyen úti cél is lehet álmaink tárgya, ezt mai divatos szóhasználattal bakancslistának szoktuk nevezni. Néha álmaink megvalósulását másoknak köszönhetjük. Így jártam én is a régóta vágyott levendulamezők megtekintésével. Addig-addig mondogattam magamban, hogy ezt nekem látnom kell, amíg Untener Erika megszervezett afféle karanténzáró buli gyanánt egy kis kirándulást néhányunk részvételével Pilisborosjenőre, ahol megnyitotta kapuját a Kevély-hegyi levendulamező. Lehet, hogy Erikát én delejeztem meg magam előtt is rejtélyes módon ennek a programnak a kiötlése érdekében, engem viszont tagadhatatlanul a fantasztikus kert, a sokféle levendula, a méhek zümmögése, az illatos levegő, az elbűvölő táj varázsolt el teljesen. A kitűnő társaság pedig még tökéletesebbé tette az élményt.

Köszönet mindezért Untener Erikának, aki a Fővárosi Pénzügyőr Klub vezetőjeként belevágott a klubélet újbóli felvirágoztatásába. A még mindig itt ólálkodó koronavírust elkerülendő óvatos kezdés volt, szabadtéren, kis létszámmal. Reménykedjünk, hogy a már beharangozott Római-parti sétán többen vehetnek majd részt.

Visszatérve a levendulákhoz: itthon állítólag elég szegényes a levendula fajták választéka, a laikus azonban csodás változatosságot tapasztalt ezen a pompás virágmezőn. Elég, ha ránézünk egy totál képre, s látható, hogy milyen sokféle árnyalatúak. Közelebbről nézegetve kitűnik, hogy dús virágú meg ritkásabb, hosszú és rövidebb szárú példányokból áll a virágrengeteg. Még soha nem láttam például rózsaszínű levendulát - itt az is terem! A nagy növésű angol levendula még bimbós, sokkal később nyílik.

A virágokon kívül megannyi figyelmesség a látogatók számára. Székeket, padokat helyeztek el itt-ott a fotózkodók kedvéért, s e célt szolgálja a szalagokkal feldíszített kerékpár, s kedvencünk, a lilára festett hatalmas munkagép is. Papírzacskót és kölcsön-ollót kapunk a bejáratnál, igazán minimális térítési díj ellenében. Fűszernövényeket ültettek a kerítés és az ösvény közé, amelyekből szintén lehet vágni és zacskóba tenni a levendula mellé. Tökéletes terep ez a déli fekvésű lejtő e mediterrán eredetű növényeknek. Megtudtuk, hogy itt tulipánmező is virít tavasszal, amely a járvány miatt idén nem érvényesülhetett. Na, de majd jövőre...!

Szóval, itt a nyár, s bár a kitörő vakáció sok nagyszülő idejét, energiáját leköti, azért ne hagyjuk ellaposodni a társasági életet, tupírozzuk fel néhány közös programmal, a körülmények adta lehetőségekhez képest! Reménykedjünk, hogy egy fecske is csinálhat nyarat!

B. Gados Júlia