Mediterrán liget, tenyérnyi zöld sziget Zuglóban

Sejtelmes legendák is körül lengik a Budapest Zuglóban lévő Japánkert történelmét, amit idestova száz esztendeje, Varga Márton kertész, hajdani fővárosi főkertész tervezett és épített. 1925-ben alapította, és két évtizeden át irányította is a Székesfővárosi Kertészképző Iskolát, amely ma az ő tiszteletére a VM Kertészeti és Földmérési Szakgimnázium és Kollégium nevet viseli.

Az intézmény kertjében külön-külön egységben járható be a fenyőkert, kaktusz- és pozsgásgyűjtemény, törpe- és örökzöld gyűjtemény, lombhullató díszfák és cserjék, üvegház, fűszerkert, évelőágyás, sövénykert – és valójában csak része az egésznek a hagyományos japán kultúra szerint, és növényzettel, vízfelülettel, kiülőkkel, kőlámpásokkal tarkított Japánkert.

Ide szervezte következő szabadtéri összejövetelét a Fővárosi és a Dunakanyar Klub, melyre ismét csak nagy érdeklődés mutatkozott a tagság részéről. Kiváló idegenvezetőnk számos ritkaság mellett megmutatta a terület legöregebb, 130-150 évesnek becsült korai juharfáját, a lombhullató kínai mammutfenyőt, a himalájai selyemfenyőt, a bizarr formájú csüngő ágú japán akácot, illetve a japán cseresznyét. Épp teljes virágpompájában csodálhattuk meg a gránátalma fát, és szó esett a ginkgo biloba falevél főzetének jótékony hatásairól is. Egész ágyást ültettek be hagyományos és kevésbé ismert fűszer- és gyógynövényekkel, melyekből egy kis dörzsöléssel-morzsolással kellemes illatokat csiholtunk.

A kertet mesterséges tórendszer tagolja, itt-ott lépőköveken vagy kőhidakon keresztül közelíthetjük meg a Teknőcszigetet, Daruszigetet, Kincseshajót, a Semmiség Óceánját. Ebből is látszik, hogy mind elrendezésében, növényzetében és romantikus elnevezésében a japán kultúrához illeszkedik a kert.

Az alapításkori hatalmas terület egy jelentős része sajnos a hatvanas években áldozatul esett egy lakótelep érdekében, de örüljünk, hogy ennyi is maradt belőle, tenyérnyi zöld sziget a város szívében.

A területet az iskola diákjai gondozzák és tartják rendben, nem csoda, ha négy év alatt legalább a kertész szakma alapjait, növénygondozást alaposan elsajátítják. Amit aztán magasabb tanulmányokkal lehet fejleszteni. Pályázati pénzből és az iskola okos gazdálkodásának köszönhetően minden évben futja valami bővítésre, pótlásra, építésre. A Japánkert ugyanis nyitva áll a látogatók előtt, szerény belépődíj ellenében garantáltan pihenhetnek, sok érdekességet fedezhetnek fel itt családok, iskolások, baráti körök – ezúton ajánljuk is az érdeklődők figyelmébe a helyet.

S hogy mi az a legenda, amire a bevezetőben utaltam? A szóbeszéd szerint Hirohito japán császár ellátogatott a budapesti Japánkertbe, ámde akármilyen jól is hangzik ez, nem valós. 2002 júliusában viszont Akihitó, a néhai Hirohitó császár ötödik gyermeke, egyben elsőszülött fia ellátogatott Budapestre. Személy szerint ő nem, de valamelyik tisztségviselője a delegációból tiszteletét tette a zuglói Japánkertben, és elismerését fejezte ki a fenntartóknak.

Látogatásunk után bátran ajánljuk az érdeklődőknek, bizonyára az év minden szakában nyújt különleges látványosságot és egy kis nyugalmat a nagyvárosi forgatag és a rohanó hétköznapok forgataga után ez a kellemes és különleges mediterrán liget.

Untener Erika